Fővám téri piac. Mondom a szőke kislánynak, negyed kiló epret szeretnék. Nem tudja kinyitni a zacskó száját. Aztán töpreng, gondolja magában, rohadjon meg, negyed kiló... az mennyi? Jött is a don Juan, kinyitja a zacskót, mondja nekem 40 deka, maradhat? Bólintottam, de esküszöm már én is elbizonytalanodtam. Nehogy én adjak nekik számtani rejtvényt egy kora szombat reggel.
Milyen egy nemválasztott lakótárssal élni?
Szarabb napjaimon elmélázok azon, mennyire rossz arc a lakótársam és felverem a pulzusomat. Csóri, már belevetítek mindent és bőszen azt gondolom, hogy nála nagyobb csapás nem érhetett jelenlegi életemben, röhögnöm kell, mert ó dehogynem. Nem az ő hibája, hogy nem vagyok hajlandó külön garzonra trillió pengőt elverni.
Tamás. De nem lehet így szólítani, mert ő Tídzsí, ugye még jön hozzá a vezetékneve, mármint G csak angolosan. Majd egy éve együtt lakunk, semmit sem tudok róla. Csak azt, hogy nagyon idegesít. Mondjuk nem annyira, mint Judit, aki anno azért gyűlölt, mert vékony voltam, de mégis velem és az elázott cipősdobozával együtt vadásztatta le a gyíkot, ami a szobája falán mászott a római nyárban. Azért csoda volt nézni, ahogy remegett az idegtől és sorra szívta a cigiket, pedig az csak egy gyík volt, nem több, nem kevesebb. Én meg egy grandiózus hírónak érezhettem magam mellette. Még mindig emlékszem a füsttől szürke fogaira és arra, hogy vezetés közben én fogtam a kormányt az anyósülésben, mert neki fájt a válla. Százötvennél.
Szóval Tídzsí becsajozott. Amióta ott lakom, azóta és gondolom előtte is, lelkes Tinder felhasználó. Volt egy csaj, én csak a krisztusi vörösnek hívtam. Pörgött a csajnak a nyelve, ő azt mondta Tídzsí kivétel, mert amúgy keresztény eventeken szokott ismerkedni, a keresztény fiúknál nincs is jobb. Meg hogy mostanság 20 kilót fogyott és 38-as ruhaméret a cél (pörgette a képeket a telefonján). Tídzsínek nem kellett, idegesítően sokat beszélt. Ezzel egyet értettem. Aztán jött még egy két halvány leány, de most belépett a képbe az igazi, egy testesebb vörös, Kadarka, meg a kutyája, Muffogó.
Muffogó a humántálakból evett, neki szabadott. Én imádom a kutyákat, de itt eltört bennem valamit. Ő meg betörte a zuhanyzókabint. Kadarka hajszálai jelentek meg mindenütt és valószínűtlen órákban, hajnal 2-kor, mikor én esti pisilásomat vittem ki, ő a fürdőben volt. A nagymamám fröcsögött ki belőlem. Egy kilencvenéves nő rugalmasságával sírtam álomba magam, hogy a saját életemet akarom. Én ezt így nem. Tídzsít meginvitáltam egy borra, mondom, nem akartok-e összeköltözni, mert elsorvadt harmadikként érzem magam. Ő azt mondta, lehet. Szegény, konfliktus kerülő ő, hogy belezavartam valamibe, amit csak nem gondolt komolyan. Drága Tídzsí. OCD-s. Legalább 50 kis tupperwarejét tartom számon, amiben akkurátusan kiadagolt földimogyorú morzsalék és gyümölcsaszalványok vannak szigorú 50-50%-os kombóban. Naponta most. Három nadrág, két póló, két pár zokni és a bevásárlószatyor. Szakállát háromnaponta visszanyírja, télen törülközőben flangál fel- alá és sír, hogy hideg van. Állítólag gyúr, de nem látszik. Szombat reggel hétkor veszi leltárba a fagyasztó tartalmát, a mirelit brokkolikat pedig kényelmesen a konyhapultra bassza. A szomszédos szobában ismét felsírok.
Ha Tídzsí és barátnője szexel, Muffogót számízik a fürdőbe. Megszakad a szívem. De a kép, ahogyan én éppen ismét vécére indulok, a cuki palotapincsi a vécéhez sündörögve remeg én meg letolt bugyinál végzem a dolgom és azon imádkozok, hogy csak meg ne halljam őket, megfizethetetlen.
Ilyenkor azzal vígasztalom magam: otthon rosszabb lenne és csak a SmartTV-n függenék, addig is álcázva teljes kilátástalanságomat. Hiszem, ha művészfilmet nézek, akkor intellektuálisan kiemelkedőnek számítok.
Meg amigo jó fej, a cégétől lopkodja az Áldás vörösbort, nekem hordja haza. Kincs az ilyen.
Anyám most hívott. Szeretem. A maga nárcisztikus valójában is. Névnapja volt. Életemben most először felejtettem el. Remek példamutatás, hogy tökéletes úton haladok a totális szingliség és önzőség köbgyökén, ahol az én kínomnál senkinek nem lehet nagyobb gyötrelme. Gratulálok magamnak, ma is egy pohárka Áldás és egy szívlapáttal tarkónbaszás.