Mindennapi Lujzámat, ó add meg nekem ma!

Kultúrált trógerség, panelfájdalmak, "kurvagalamb"

Legszarabb szakítós dumáim

2018. június 04. 09:20 - Megint Lujza

szingliként, fekete miniben blogok, hátha valaki felhív

Igazából csak egy van. Amit én is kritikán alulinak tartok. A többi olyan szakítás volt, ahol áldozatként inkább elmenekülni kényszerültem és fröccsök mellett sajnáltattam magam hímnemű barátaim körében. Az menekülésekből is van egy két kegyeletsértő remix, amit valóban cseresznyeajkaim közül préseltem ki, a kedvencem, amin mindig felröhögök: bazz, bárcsak egy virág volnál, beleültetnélek a cserépbe, de földig, hogy ki se tudd nyitni a szádat, de ettől még jól mutatnál az erkélyen, mert ennyit érsz.

Miután ezt mondtam, ő nem akart szakítani, mert zenész, gondolta dalszöveg lehet belőle. Én meg azt gondoltam, ennél lejebb már kúszhatok ebben a kurtán furcsa párkapcsolatban és a jellemfejlődésem okán, kiléptem. Szószerint elbicikliztem és csak két évvel később találkoztunk ismét, mikor megjártam Kolumbiát és megbocsátottam neki és még kénytelen voltam vele magyar népdalokat harsogni a kocsmákban. Utálom a magyar népdalokat, a szövegeikre meg képtelen vagyok emlékezni.

De nem ez a zenész. Nem ő.

Egy jó ember. Az, akiért imádkozol, hogy jöjjön, a pokolba kívánod, ha marad. Jóképű? Talán. Kiszámítható? Mindig. Spontán? Ugyan már. Hétfő mosásnap. Kedden karaté, utána egy óra nyújtás. Szerdán főzös este. Csürtötök karaté, utána nyújtás. Péntek valami, szombat tömény törtélnelmen való röhögés. De férjalapanyag. Nem csalna meg. Remek apa lenne, van fundamentája már évek óta. Meg lehetne páros programokra citálni, ahol mindenkire ráverhetné makuláltlan újkori történelmi tudását.

Egyik nap a jó ember felébredt. Kérdezem, kérsz-e kávét?

Megmérte a pulzusát a nyaki ütőerén. Á, nem, most inkább nem. Kamillázok. Meg amúgy is, ő csak a kotyogósat szereti. Meg sótlanul főzök. Bezzeg az ő tökéletesen csomagolt anyuci kajái a legjobbak. Én nem mondhatom, hogy sótlan, ha bemutat a családjának, akkor ilyet nem mondhatok. De ember, ez egy halászlé. Én szegedi vagyok, tudom, milyen a.. Jó, nem mondok semmit. Csak el kezdett nem érdekelni. Ha választhattam, hogy egyedül vagy vele, magamat választottam. Minden pillanatban tisztában voltam, hogy ez is a magyar nemzet pusztulásához vezető út, de néha kurva jó a nachos sajttal, miközben a Westworldöt darálod.

Azt mondta egyik nap, több intimitást vár el. Passzív agresszív mosoly, csókot lehel a számra, én balga, még bocsánatot is kérek tőle, ő távozik. Én becsukom az ajtót, a számon még mindig ott a mosoly, úgy préselem ki magam elé: anyád.

Elmúltam harminc és abban a kellemetlen élményben volt részem, hogy, mivel megsértődött rám, facebook messengeren kellett színt vallanom neki, mert nem akart már látni. Igen, már szakítottunk, de mégis szexeltünk. Ő ezt félreértette. Én pedig egy szaralak lettem a baráti társaságban, aki játszik a másik szívével és nyíltam tesz a másikra. Én egészen eddig azt hittem, nem tudok érzelem nélkül szexelni senkivel. Mindenki büntetlenül kufircol, milliókat lop, én meg nem szexelhetek egyet egy exszel, emrt megvetés tárgya leszek és egy átmulatott éjszaka nem telhet el, hogy ezt valaki szóba ne hozza. A baj, hogy ez a fiú... semmit nem mozgatott meg bennem. Feneketlenül bűnösnek éreztem magam, nagyobb szajhának, mint valaha, pötyögtem neki két excel tábla között a melóhelyről, hogy nem érzek semmit. Hogy furák vagyunk mindketten, de másképpen. Ő persze sajnálkozott, hogy nem jött össze a "dolog". Én meg fodrászhoz mentem hétezerért és beach hullámokat is tetettem a hajamba, végiglejtettem a Corvinon és lám... nem történt semmi.

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapilujza.blog.hu/api/trackback/id/tr3914015846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Megint Lujza 2018.06.04. 11:32:44

Köszönöm a felajánlást, de már átöltöztem otthonkába!